Gaudeāmus igitur
Iuvenes dum sumus!
Post iucundam iuventūtem,
Post molestam senectūtem
Nos habēbit humus.
Ubi sunt, qui ante nos
In mundo fuēre?
Transeas ad superos,
Transeas ad inferos
Hos si vis vidēre!
Vita nostra brevis est,
Brevi finiētur;
Venit mors velociter,
Rapit nos atrociter,
Nemini parcētur.
Vivat academia!
Vivant professōres!
Vivat membrum quodlibet!
Vivant membra quaelibet!
Semper sint in flore!
Vivant omnes virgines
Graciles, formōsae!
Vivant et mulieres
Tenerae, amabiles,
Bonae, laboriōsae!
Vivat et respublica
Et qui illam regunt!
Vivat nostra civitas
Maecenātum caritas
Qui nos hic protēgunt!
Pereat tristitia
Pereant dolōres!
Pereat diabolus,
Quivis antiburschius
Atque irrisōres!
| Весяліліся б, сябры,
Пакуль маладыя.
За юнацтвам бесклапотным
Прыйдзе шмат гадоў самотных,
Усіх нас глеба прыме.
Тыя дзе, хто жыў да нас
На абшарах свету?
Пад аблокі ўздыміся,
У нетры цёмныя спусціся
Каб такіх сустрэці.
Наш зямны кароткі лёс
Пралятае хутка:
Смерць прыходзіць да цябе
І нікому ад яе
Не знайсці ратунку.
Слаўся, Акадэмія
І хто веды сее –
Грамада вучоных усіх,
Слаўся кожны з ліку іх,
Хай наш сад квітнее!
Вам, дзяўчынам, наш віват,
Прыгажуням спрытным!
Слава вам, жанчыны ўсе,
Тым, хто шчасце нам нясе,
Шчырым, працавітым.
Слаўся ты, рэспубліка,
І хто правіць краем.
Вам пашана ад усіх,
Людзі, з літасці якіх
Веды набываем.
Хай самота згіне прэч,
Хай з ёй беды згінуць!
Д’ябла прэч, у пекла з ім
Тых, хто вораг нам усім
І хто строіць кпіны.
(Пераклаў А. Мацэвіло)
|